ABC Tükrök - hogyan készülnek a tükrök
A tükrök az idők folyamán
A tükör látványa senkit sem lep meg, manapság gyakorlatilag mindenhol megtalálhatóak, és régóta mindennapjaink elválaszthatatlan részévé váltak. Azonban sokkal régebbiek, mint azt gondolnánk. Már a pattintott kő korszakában, amikor fajunk fejlődésének első szakasza zajlott, az emberek primitív tükröket készítettek csiszolt kövekből. Ahogyan sejthető, ezek nem adták vissza hűen a valóságot, ezért folyamatosan tovább fejlesztették őket, és ez a fejlődés hosszú éveket vett igénybe. Az ókorban kezdtek el használni csiszolt fémeket, például bronzot, ólmot vagy ezüstöt, és ezek használata egészen a középkorig fennmaradt, de még mindig nem hozták a kívánt hatást. A XIII. század környékén kezdtek elterjedni az üvegtükrök, amelyek ugyan már az i. e. I. században megjelentek Rómában, de akkoriban nem kaptak akkora figyelmet, és sok évre feledésbe merültek.
A tükrök történetében különösen jelentős volt az a pillanat, amikor az üvegtükrökhöz higanyötvözetet adtak, ami lehetővé tette még átlátszóbb üveg előállítását. Ez az ötlet Velencéből származik, és az üveg egyik oldalán mindent visszatükrözött, ami előtte volt, míg a másik oldalon úgy viselkedett, mint egy ablak. Így születtek meg a ma is jól ismert velencei tükrök, amelyek elbűvölték a tömegeket a XIV. Lajos korabeli francia udvarban, aminek köszönhetően a XVII. században Franciaország beleszeretett a tükrökbe és átvette a vezető tükörgyártói címet. Akkoriban ezek nagyon drága kiegészítők voltak, és nem mindenki engedhette meg magának őket. Csak az idő múlásával, amikor elkezdtek tömegesen és széles körben gyártani őket, lett az áruk megfizethetőbb, és a tükrök minden otthonban és lakásban megjelentek.
A tükrök modern gyártása
A tükrök tehát hosszú múltra tekintenek vissza, és az előállításuk módja az évek során többször is változott, jelenleg pedig teljesen másképp néz ki. A mai tükröket főként float üvegből készítik, amelynek tökéletesen sima és torzulásmentes felülettel kell rendelkeznie. Bármilyen tökéletlenség befolyásolhatja a visszavert képet, így az nem lenne megbízható. Az előállításhoz használt nyersanyagokat kemencében megolvasztják, majd egyenletesen eloszlatják, hogy sima felületet kapjanak, amit ezt követően lehűtenek.
Amikor már elkészült a megfelelő üvegtábla, speciális vegyi anyagokkal tisztítják, majd rákerül a visszaverő réteg. Ehhez leggyakrabban ezüstöt használnak, de találkozhatunk olyan tükrökkel is, ahol például krómot alkalmaztak. Végül a tükörre védőréteget helyeznek, korábban ehhez rezet és ólmot használtak, de ma már környezetvédelmi okokból elhagyták ezt a megoldást. Manapság a tükröket speciális lakkrétegekkel védik a sérülésektől és az öregedéstől, amelyek nemcsak környezetbarátabbak, hanem kiválóan növelik a tükrök tartósságát is, valamint védik őket a nedvességtől és a magas hőmérséklettől.
A legegyszerűbb megfogalmazásban a tükör három fő részből áll: egy lapos üvegtáblából, egy visszaverő rétegből és egy dupla védőrétegből. A végső eredmény a ma ismert tükör formájában jelenik meg.
Tükrök tőlünk
A mi tükrünk 4 mm vastagságú, európai gyártású, ólom és réz mentes. Az általunk használt üvegtáblák a gyakran kínált "olcsó kínai áruval" ellentétben kiváló minőségű nyersanyagból készülnek. A káros anyagok, például az ólom mellőzése nemcsak átlátszóbbá teszi őket, hanem több fényt engednek át, és hűbb színvisszaadást, valamint élesebb tükröződést garantálnak.
A katalógusunkban elérhető modellek és az egyedi megrendelésre készített darabok nagy gonddal és kiváló minőségű anyagokból készülnek, és maximálisan 200x300 cm-es méretben, illetve kör alakú tükrök esetén 200 cm átmérőig készíthetőek el. Ennek köszönhetően remekül mutatnak nagy falakon és nagy nyitott terekben, amelyek gyakran megtalálhatóak például loft és ipari stílusú berendezésekben
Tükreinket ajánljuk:
Hírek:
A szabadon álló kád az elmúlt években a kortárs fürdőszoba-berendezés egyik legemblematikusabb elemévé vált. Olyan megoldás, amely azonnal karaktert ad a helyiségnek, és otthoni spa-hangulatot, pihenést idéz.
Elterjedt vélekedés, hogy a fekete keretes tükör a nyers, ipari hangulatú belső terek, a loftok vagy a New Nordic szellemében tervezett lakások kelléke, amelyet sokan csupán biztonságos, univerzális kiegészítőnek tekintenek. A fekete azonban a lakberendezésben ennél jóval fontosabb szerepet tölt be: egyfajta határozott, építészeti jellegű kontúr, amely fegyelmezi a teret, és kijelöli annak határait.
A fésülködőasztal, más néven sminkasztal vagy öltözőasztal – vagyis a tükörrel és a kozmetikumoknak szánt fiókokkal ellátott kis asztal – sok nő számára személyes menedék és az elcsendesedés helye. Bár gyakran kényszerűségből a fürdőszobában sminkelünk vagy készítjük el a frizuránkat, a hálószoba lényegesen jobb feltételeket kínál a reggeli rituálék megéléséhez és egy saját szépségsarok kialakításához.
Az egységes, letisztult enteriőrök iránti igény egyre több embert késztet arra, hogy a klasszikus csempe helyett sima, fugamentes felületeket válasszon. Ebben az irányzatban a mikrocement fürdőszoba kialakítása a modern fürdőszobák egyik leggyakrabban mérlegelt megoldásává vált, amelyet nyers esztétikájáért és praktikus tulajdonságaiért egyaránt kedvelnek.
A fürdőszoba hosszú évekig az otthon legvisszafogottabb helyisége maradt, amelyben a fehér, a hűvös szürkék és a biztonságos bézs uralkodtak. Egyre gyakrabban tekintjük azonban ezt a teret saját hangulattal és karakterrel rendelkező, privát pihenőzónának, nem pedig katalógusból kilépett, steril szobának.
A kasmír a világ egyik legexkluzívabb és legdrágább gyapjúfajtája. Bár ez az elsődleges jelentése, a divat és a lakberendezés világában egyre gyakrabban bizonyos színárnyalatokra is utal. Ezek az árnyalatok – hasonlóan a kecskeszőrből készült szálakhoz – a természettel állnak szoros kapcsolatban. Az organikus formák szintén a természetből merítenek: tengeri hullámokra, foltokra, felhőkre, növényi formákra vagy lekerekített kövekre emlékeztetnek.
A hűvös szürke hosszú évekig tartó uralma után a bézs visszatért a fürdőszobákba, és semmi nem utal arra, hogy egyhamar átadná a helyét. Az ok egyszerű: melegebbé teszi a teret, nem fárasztja a szemet, és lényegesen könnyebben kombinálható, mint az erőteljes színek. A bézs fürdőszobát mégis sokan tartják unalmasnak, pedig a gyakorlatban minden azon múlik, hány árnyalat, hányféle felület és hány átgondolt részlet kerül bele.
A lakberendezési trendek, az esztétikai ízlés és a dizájn karaktere évszázadok alatt sokszor átalakult. Az új irányzatok nagyon gyakran a korábbiakra adott válaszként születtek meg, ellentétes megoldások keresésével: felélénkítették vagy éppen lecsendesítették az addig uralkodó stílusokat. Az elmúlt években ehhez határozott fordulat társult a természet irányába, amely a funkcionalitást meleg, harmonikus, harsány elemektől mentes terekkel kapcsolja össze.
A tükör alapvetően használati tárgy, a benne rejlő lehetőségek azonban jóval messzebbre mutatnak. Gyakorlati szerepe mellett azt is kihasználjuk, hogy nagyobbnak mutatja a szobát, és kedvezőbbé formálja az arányait. A vásárlók túlnyomó többsége mégis formatervezési és látványbeli szempontok szerint dönt. Így vált a tükör a szobák díszévé, méghozzá nem csupán ott, ahol a gyakorlati haszna számít.